2013. május 27., hétfő

Az erdő mélyén
Valahol az erdő mélyén furulyázik egy kis tündér,
Valahol ha meghallják, az erdő mélyét is kiirtják.

Valahol az erdő mélyén, ott is lakik fekete tündér
hogyha ez egy mese volna, Rám nagyon haragudna
elmesélem a legféltettebb titkát: örül, ha a legkisebb tündért bántják,
S ha a szívében jó volna, táncolna, furulyaszóra.

A valóságban nincsen jó tündér
legfeljebb ha a szemembe néznél.
Ott a fekete tündér se létezne
de a  kis tündér sem ,aki zenélne.

Valahol az erdő mélyén furulyázik egy kis tündér,

Valahol ha meghallják, az erdő mélyét is kiirtják.
2006-2013.

2013. március 12., kedd

nem

nem is emlékszem már semmire
elfelejtettem a fontosakat
biztos itt vannak, de nem is látom őket
a túlburjánzó erdő benőtte az ösvényt
ezek a csak szavak,
azok meg szintén
amiket mondasz
ha elejtelek összetörsz
ha elbújok meg se találsz
angolul kénere tudni
s menekülni előre, messzire és felfelé
jön a tavasz
micsoda fontos klisé, nekem nem s ha hullik az eső idebentre ne jusson több felhő mert elég volt
lábnyomodat keresem
fürdik az éjjel a holdudvaron
-Te kis butus hogy szerettelek régen
ma meg csak nézem a zörgő járműből ahogy döcögök
haza
nos az sincs igazán
évek óta nincs igazán
beszélgetés
nincsen, elfogyott, kiürült
egyedül maradtam
mennyire nem sszeretem
sose szerettem, s mint ez a buta vers mint az összes többi csak simogat és betakar, jó álmot ígér vagy felkavar
írlak de hova s minek?
a költői kérdések sorozata minek?
hideg van ehhez.hótakaró
séták a nagyvárosban
színház odalenn
melyikben érzem jól magam, a kérdés jó, de itt is hideg van és csak visszhangzik
nem túl vicces sem eredeti a saját hangomat hallgatni vissza
micsoda fecsegés.
ha elejtelek összetörsz
ha elbújok meg se találsz
angolul kénere tudni
s menekülni előre, messzire és felfelé
nem is emlékszem már semmire.