28

Ha engem kérdezel, biztos nem tudod, mennyi nyomor és tréfa vagyok,
de mennyi vidám és elolvasott könyv,
és legalább 3 szerelemnek kéne vigyázni rám.
Elveszett nem vagyok, csak a fogaim romlanak,
egy hatásvadász előadás, se nincs az összes elmaradt,
a harangok se zúgnak, még itt vagyok,
ostoba a kétség, ahogy most ezt leírom.
Szöveget kéne tanulnom, s jó volna ha befejeznénk a basztatást,
s ha nem törlök ki senkit az iwiwről,
úristen mekkora galádság,
hát ezt sajnálom, és még csomó minden mást,
de már a titkok kapuja lenne,
a további felsorolás.
Mert hányszor bíztam titkot Veisbartra,és hányszor kotyogta ki a pitvarba
Másnak, és milyen hangnembe hangzott
ugye milyen jó érzés elveszejteni valakit akit már régóta kell?!
Még három mondat és lelöknek a hegy ormáról az angyalok,
a gonoszak, meg a jók is mindegyik angyal most,
sej nem jó, hogy te haragszol rám,
sej nem jó,hogy ennyire fontos dolgát, végzi az ember,hogy leírja ide ezt,
az őszinteség annyit tesz, hogy minden barátságomat elvesztem.
Keresek egy új kaput, számolom, hogy ki maradt,
még sok ember legyen meg sok siker,
ha fontos valami, nem bántok senkit sem.
Épp ezért nem értem, hogy minek ekkorát rúgni,de rúgok kétszer akkorát, ha le akarsz dugni,
egy újabb baromságot a torkomon,
nem bántottam senkit
sose értettem a szart, hogy miért folyik és mi okból?
Hát így és még máshogy és remélem boldogan,
minden vers a lányokról fontos lesz és itt marad
ha törölsz, ha nem az emlékezetből,
ha nevetsz, ha nem a könnyeidtől,
ha boldog vagyok, ha boldog leszek valakivel,
ha az összes hibámban az értelmet keresni kell,
ha megkérdezed, hogy ki vagyok én,
ha még szeretkezünk sokat egy szép nővel, e föld tetején
28 év még nem volt elég.

2009. 11.11