Hajnalodik
Tengerek, hajnalok
Rosszakarók alszotok
Holdvilág, ködvilág
Reszket a délibáb.
Hó van és zaj
Elalszom még ma
Fenyves erdő szélén
Fütyül a fagy.
Tengerek, hajnalok
Most nyár van és hallgatom
Hogy szuszog, hogy szuszog
A bánat az asztalon.
Tavak és tegnapok
Felfagyott mondatok
A jéghideg sör oldalán.
Kopog az őszi táj.
Tengerek, hajnalok
Barátok alszotok
Keljetek fel mindnyájan
Indul a munka a mocsárban.
2006.
*A DSZ rövidítés azt jelenti, hogy azokhoz a szövegekhez zene is tartozik.
Lélekvándorlás
Lelkek járnak ó siratóhoz
Táncra vadásznak a vad virtuózok
Elrepült innen egy nyárfalevél
Kacagva bújtat a vad őszi szél,
Csontváz reszket csizmája, koppan
Szóljál neki, mert kész van a kappan,
Szendvicset esznek a víg csalogányok
A marosba járnak álmodni a legvadabb álmok.
Lelkek járnak ó siratóhoz
Az átalakuló nevető holdhoz
Lemegyünk lányokkal ide a tóhoz
Sohase felejtsük el a folyami dolgot
Hogy szerettél vagy inkább nem is
Reszketve fogtad a szíved mégis.
Engem is csak a lelkem vár
A legmélyebb tónál és körbe jár.
1999. október
Aforizma
Szak-ma
Szak- holnap
Szak-holnapután.
És azután?
Folyik a világ kereke
Én vagyok benne a kis Bence
Őrlődök benne, mint egy magányos lisztdarab
Melyből mind egyre kevesebb marad.
De ünnepélyesen megígérem
Nem hagyom, hogy megemésszen
Lesz idő a pihenésre
Lesz idő az ébredésre.
1999. december
Rágógumi
Szeretnék rágógumi lenni egy lány szájába
Szeretnék dombokat tartani, mint a magyar föld
A magyar népet
Szeretnék bugyi lenni egy lányon
Vagy tetoválás valami intim helyen
És lásd, röhögök magamon és a versemen.
2000. június
Az utca zaja
Megyek este az úton
Elüt egy kocsi
Nem megyek kórházba
Hanem felkelek
Hazamegyek és a Nőm, azt mondja
Így vagyok a legszexisebb.
2000. szeptember
Rémület a sivatagban
Rémület a sivatagban
Egymással szembe ülünk a homokban
Szívogatjuk egymás agyát
Nem bírjuk el egymás szagát.
Rémület a sivatagban
Hatan vagyunk egy csoportban
Nem mi vagyunk a jónak szépe
Fürdünk egymás szürke vérébe.
Rémület a sivatagban
A lelkünk húz a zűrzavarban
Sötét város lebeg alattam
Nem én csaltam, nem akartam.
Rémület a sivatagban
Egyedül vagyok
Amott öten üldögélnek
Úgy zabálnak fel, se néznek.
Rémület a sivatagban
Zavar van a kisagyamban
Harcolhatok szakadatlan
Nem hagyják, hogy abbahagyjam
Nem bírom ki önmagammal
Rémület a sivatagban
Szakadatlan… szakadatlan.
2000. febr.
Nekem semmi
Nekem semmi, Neked ennyi
Nem számít, hogy merre fekszik
A hold alatt, vagy a föld alatt
Szerelem vagy de nem maradsz.
Nekem semmi, Neked ennyi
Ha felrajzolsz, majd megbetegszik
A szörny a fák alatt hamuba alszik
Nem bánja, ha felébresztik.
Nekem semmi, Neked ennyi
Alattad valami véres bűzlik
Hát figyelj rám, hagyjál békén
Soha többé nem szeretlek és kész.
2002.
Labirintus
A labirintus mélyén járok
Sírnak értem a kék virágok
Lila lánnyal jöttem erre
De megöltem, mert csak a pénzem kellett.
A kávémat az erdőben hagytam
A fák közé beakadtam
Csönd helyett valami monoton zaj van
2002.
Este
Ma este nálam alszol
Mikor nincsen jó kedvem
Kifacsart virágokkal ma már nem verekszem
Cigizek az ablak előtt
Bámulom a sötét felhőket.
Ma este csönd van
Még sincs egy perc nyugtom se
Homlokom a tévén és te nézed, mi van velem
Én meg mondom, hogy semmi csak nagyon megszerettelek.
Ma este elered az eső
Minden fényévekre tőlem
Csak a szerelmes kétéltűek ugrándoznak egyszerre.
Nem akkora unalom
Mindenki együtt egyszerre.
2002.
Egyedül
Ajtó előtt állok
Piros köpenybe csavarva
A lélektől elhagyva
Csak a testem van itt.
Sűrű sötét erdő
A vérerek táncolnak a szoba falán
Az erdő közepén.
Sűrű sötét erdő
Gomolyog a füst
Lélek laktat embert, míg a test zörög.
De holnap reggel felkel a nap.
2001.
Sajnálat
Sajnálom, hogy elestem
De nem kelhetek fel többet
Volt egy tévém meg egy rádióm
És rájuk volt írva szeretlek
De a tönkrement dolgokkal
Nem tudom, mihez kezdjek.
Egyszer eltévedtem az erdőbe
Később megköszönték, hogy élek
De minden dolog elmúlik
Engem te nem értesz.
Sajnálom, hogy elkéstem
De látnom kellett
Ahogy a nap felkúszik az égre
Majd a fényből megint
Gyönyörű villogó sötét lesz.
Megtettem egy hosszú utat
A lelkek utánam jöttek
A bőrszíneket nem figyeltem
Nem számít, úgy érzem.
Sajnálom de valami nagy és ronda
Lóg a levegőben
A fejed fölött
A sorok között
Egy utcasarkon
Talpig feketében.
2005.
Sötétedik
Elhagytam a dolgokat, pedig azt hittem maradnak.
Eggyel többen vagy kevesebben
Elmenekültek, kinevettek.
Mert a dolgod hogy sötétben láss
Versből versbe fordul a gitár
Látta mindenki merre van a labirintus, amibe benne vagy.
2005.
Az égbolt
Nem kell az égbolt tegnap így is rám szakadt.
Nem kellenek a tervek, ha egyik sem igaz.
Nem kell a tinta, köldökzsinór elszakadt
De ma vagy holnap mégis kisüt majd a nap.
Nekem csak nyugalom kell.
Nem kell a tömeg nekem, elég leszel te lány
Nem kell a kávé, mert csak leöntöm magam vele
És nem kell, hogy kérdezd hogy mik a terveid?
Semmi kedvem neked róluk beszélni.
Nekem csak nyugalom kell.
2001.
Hajólegénység
Csönd van egy hajón, amin egy kísértet, jár
Furcsa a tánca, de nem lakik a vágy
Errefelé csak a lagúna szép
Egy meztelen nő a hajólegénység.
Csönd van egy hajón, amin egy kísértet jár
Sír a kísértet, menekül a vágy
Egy meztelen nő a hajólegénység
Könnybe lábadt szemén, a múltja beszél.
Ha elalszik majd minden egy nap
Megszólalt majd a múlt is
Hogy neki dolga van meg hogy a nő meztelen
És hogy minden úgyis elmúlik csendesen.
Csönd van a hajón, amin egy kísértet jár
Csak a buja táncok szerelmese vár
Errefelé a lagúna szép
Egy meztelen nő a hajólegénység.
2003..
Minden reggel villámlik
Minden reggel villámlik, az ég a holdról lehámlik.
Minden reggel villámlik, az ég a holdról lehámlik.
Minden reggel felkel a bánat
Tíz órára a nőjét várja
Ha addigra nem jön meg
Önmagát öli meg.
Minden reggel felkel az öröm
Kinyitja az ablakot, köhög
Erősen meg van fázva
De soha nem megy a túlvilágra.
Minden reggel villámlik az ég a holdról lehámlik.
Minden reggel villámlik az ég a holdról lehámlik.
Minden reggel egy újabb nap
Kedvességet mondd kitől, kapsz?
Azt újabban pénzért adják, mint tegnap azt a szép kis kurvát,
Akinek a mellét megsimogattam, még egy kávéra is elhívtam
De ő mondta , hogy a munka az munka
A munka csak munka
Karját végül a nyakamba fonta.
2001.
Dal
Olyan a szívem, mint a szád
Olyan a szívem, mint a magány
Olyan a szívem, mint a dér
Mint a holdon járó szürkeség.
Olyan a lelkem, mint a kép
Olyan a lelkem, mint a kés
Olyan a lelkem, mint a fény a sötétség legmélyén.
Olyan az éjszaka, mint a fény
Azt álmodtam élek még
Olyan az éjszaka, mint a mély
Tengerben a sötétség.
2001.
Táncol a királylány
A kéményen füst száll be
Míg odakinn a hideg csöndben
Táncol a királylány
Táncol a királylány.
Vér folyik felé
Csak a villanás csobban
S néha, néha a villám súlya
A királylány megtorpan.
Vér folyik mellén
Csak úgy vibrál a tér
S szakadékok születnek,
Hol eddig gyönyörű szép volt az ég.
2001.
Kellene tudnom
Mondja meg valaki , hogy jól csinálom
Hogy ezt jól teszem, és azt jól látom
Hogy szeretem, amit csinálok
Hogy szereted, ha csinálom
Hogy szeretik, ha csinálom.
Mondja meg valaki de tényleg jól látom
Vagy hogy szarból várt csináltál barátom
Kettőt, hármat félreléptem
Volt, aki megvert, hogy félreértsem.
Mond te is, hogy jól csinálod
Ha neked tetszik
Veszek egy új kabátot
Neked egyet, nekem egyet
Reszket a reggel elbújik a ködben.
2005.
Napról napra
Tegnap szép volt a nap
Ma már ez sem érdekel
Leöntöttem magam kávéval
Kiköltöztem a rengetegből a városba.
Ma fekszünk egymás mellett
De nincs kedvünk dugni
Csak hallgatom, ahogy búg a város
Leöntöttem magam kávéval
Nem játszottam ma a gitáron.
Mit csinálok egyedül?
Mit csinálok a kávé kiömlött?
Sokan vagyunk együtt
A város széttörött.
Nőm mondta hogy szép az élet
Aztán sírva ment haza
Holnap mennem kell hozzá
Mert elaltatta a Nap.
Mit csinálok egyedül?
Mit csinálok a kávé kiömlött?
Sokan vagyunk együtt
A város széttörött.
A pasas azt mondta szép az élet
És én gyalog mentem haza
Az utcán a lámpák felborultak
Csönd lett és éjszaka.
Mit csinálunk egyedül?
Mit csinálok a kávé kiömlött?
Sokan vagyunk együtt
A város széttörött.
2001-2005.
Nevek
Alvó kísértetek,
Zörgő oszlopok,
Fekete mosoly,
Fekete angyalok,
Éjszakai lepkék,
Tűnődő láncszemek,
Gondolkodó emberek,
Recsegő hangszerek,
Ravasz lelkek,
Diszkrét tolvajok,
Hangoskodó emberek.
A szemeden mosoly,
A szívedben vérerek.
2006.
Szörnyek
Szörnyek ülnek a kapukon,
Fáklyákon és csillagokon
Ravasz lelkek
Szavakból kertet
Épít valamelyikük az út mellett
Egy alagutat mellé
És hidat a várba.
Szörnyek ülnek a lakásban
Cigiznek, isznak a kukákban
A temetőben, a város mélyén
A tv tetején, és az utak szélén.
Szörnyek ülnek a lelkemen
Nem veszek semmit, ne éljenek
Velem vagy nekem
Gyűlölöm mindet, és sok a dolgom
A kalapomat a zsebemben hordom.
2006.
Babiloni asszonyok
Babilonban a hatalmas ablakok betörtek egy este.
Az emberek szerint ez a hangrobbanás a belső csendet kereste.
Nyögött a föld, pattogott a szikra,
A babiloni asszonyok a férjükre mutattak
Hiszen ők tették mindezt, mint eddig is minden rosszat.
És a nők a férfiakat lenyomták a porba
Testeket lökdösve az anyaföldbe vissza,
És aznap éjjel öröm volt Babilonba.
És aznap éjjel öröm volt Babilonba.
Babilonban, Babilonban
Nők sírnak egymagukban.
Építettek egy új bálványt
Aki szerelem helyett
Csak fel s alá járkált.
2006.
2006.
Leesett a hold
Lesett a hold, legurult a földre
Rágyújtott egy cigire
A csillagokat kereste.
Bement a hold egy boltba
Mesélt a magányról és rólam
Ahogy itt ülök az ablakba
Az idő haját húzva.
Leesett a hold de aztán visszagurult az égre
Senkit nem érdekel már én is hagyom a fenébe.
2002.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése