2008.
Cigaretta
Csak a test,
és a cigaretta,
as harmadik a sorban
ez gyújtja lángra a szívem újra
az ezer kilogramm súlya
ami a gyomromban,s tudja,
az orvos és én, hogy mitől,
és csak nézi
hogy fogadom el , hogy már nem vagy velem.
Csak az emlék néz vissza,
tükröt tart a jövőbe
és húzza a szívemen megint a tűt,
csak a test meg a cigaretta ,
a harmadik a sorban,
kívántatja megint, hogy legyél velem újra.
Csak hideg ne legyen
csak felébredni ne kelljen
csak legyen végre nyugalom és béke
csak édesanyád is szeressen meg végre
csak bújj ide hozzám,
csak érints meg
és újra az a tél és tavasz jön el.
Nem morgok, soha többet semmin igazán.
2008.
Álomfejtés
Értem amit mondasz. ahogy alszom az ágyon,
értem amit álmodsz,
ébredéskor is álmokat látok.
Filmeket nézek,
nem táncolok
mélyre süppedek
atomok súrolják a lábam.
itt az utolsó kísértés
fenn valami hegyen
de ezúttal leesett minden
szét is törik darabokra
talpra érkezem a betonra.
A könyvek már nem segítenek
az álomcsapdák még igen
a hajnalok ragyognak
szavak folynak lenn a patakban
evolúciót etetnek a halakkal,
leesik az ősz
leesik a tél
újra sötétség
puha ágyam
mély paplanom
a szendergő macska a karomon
a lélek illata
a szám íze
az a nő akit szerettem
álmomban megint szeretett
az a csönd ami körülvesz.
Ez a reggel
nyitott szemem a párnán
a testem automatikusan kel fel
és a rossz álmok kalitkába vagy kukába.
2008.
Otthonos
Elindulok, hogy ne otthon legyek,
mert attól félek , hogy már nem szeretsz
hiába gondolkodom karácsonykor
te nem felejtkezel el a szomorúságról.
a hiba már magától jön
s valaki rábeszél a fejedre minden rosszat,
a könyörtelen rosszat.
S látom a hidat magam előtt
s leugrom, hogy legyek erősebb
a szélnél meg a bánatnál,
hogy észrevedd mennyire hiányoztál.
Az otthonunk már nem a mienk
csak az enyém
kemény pénzeket most hiába fizetnék
reggel cigi és natúr joghurt
és könyvet olvasok ami a szeretetről szól.
S látom a hidat magam előtt
s leugrom, hogy legyek erősebb,
a szélnél, és a bánatnál
hogy szerettelek, de nincs tovább.
2008.
Buszon
Sűrűn esik errefelé
a doboz gurul hazafelé
a megfázás a tüdőbe
kapar a torkom előre,
persze haza megint hátrafelé
gurul a táj is visszafelé
a szívem is egyenletesen ver
a szemem viszket
a lelkem forgat
egy esőcsepp koppan a doboz tetején nagyon halkan.
Befelé csorog az idő a csavarokon és a réseken,
cammog és zümmög
lassan lépdel , sose áll meg.
Ezen az unalmas, de nyugodt helyen,ha fáradtan is, de rám találhatnál.
2008.
Még messzebbre
Messze van, még az éjszaka csak tartson ki addig a vér szaga,
szülessen újjá a fontos dolgok mindegyike,
jusson eszembe a szívemet hol felejtettem
pont melyik ábrándban
a gonosz múltban
a takaródban
az illatodban,
a parfümödön
a nyelved hegyén,
szegeden
2007 telén.
Csak sokáig tartson az éjszaka
ha már megérkezett lökjön bele
messzire, az álmokba.
Álmomban a lakásig
kulcs a zárban van ismét
és nyitom az ajtót
te sütsz a konyhában , valami finomat
és már a tíz körmömet kezemtől a lábamig lerágtam
hogy most jól alakuljon az egyszer minden
hogy mondd, hogy szeretsz, ahogy a konyhába értem
és minden álarc ott hulljon le rólunk
és bár olvadni kezd körülöttünk minden
csak mi maradun ketten
és havat hordjon arra a szél
Mert nincs már ház , se lakás, se gerenda ,
se bérleti díj , se tévé, se távkapcsoló
nincs semmi
nincs semmi a fejünk fölött
csak a hold és a csillagok
és innen kilátni végre az űrbe
a végtelen messzeségbe,
és ott van valaki odafent
és látja hogy hol tartunk idelent
és nem kell tennie semmit, mert nem követelhetek
de mondom neked szeretnék veled lenni
sokáig még kis kedvesem.
2008.
Tanulni
Sokat kellene látni a jóból, esetleg többet
azért csak , hogy jobban legyek
nem tudom, ki tudna segíteni nekem.
Azt hiszem, nagyon kevesen, vagy inkább senki sem
csak én magamon.
Most is magam vagyok, vagyis egyedül
nem gondoltam volna, hogy előlem így menekülsz.
nem tudok már szeretni, meg kéne tanulni újra szeretni.
2008.
Gömbölyű bolygó
Semmi sincs rendben, úgy elérném a kezed,
nem másét csak a tiedet
ahogy jönnek a viharfelhők, úgy engednélek el,
mint esőt a felhő.
ha szeretni támad kedved,
legyél megint az enyém
a vénasszonyok nyarán,
az erdőben,
ahol csak a madarak bámulnak,
folyó folyik mellettünk,
le a bolygóról
mert annyira gömbölyü lehetne minden,
s most az olvasó kérdezi és sejti mi lehet a válasz: nincs értelme ennek,
álmodozni csak fiatalabbak szoktak,
vettem eső után köpönyeget,hogy ebben az űrben
ne csöpögjön rám semmi
a folyó se a bolygóról,
ahol bámulnak a madarak
az erdőben, a vénasszonyok nyarán
legyél megint az enyém
ha szeretni támad kedved
mint esőt a felhő
úgy engednélek el
ahogy jönnek a viharfelhők,
csak a te kezedet fognám meg
senki másét
semmi sincs rendben,
újra leöntöm magam kávéval
nem véletlenül inkább csak tudatosan
semmi sincs rendben
csak úgy tűnik
nem foglalkozom vele
de nem felejtettem el,
hogy mennyire szerettelek
ha sokszor rosszul
ha sokszor jól,
de szerettelek.
2008.
Valódi
a valódi kellene, vagyis az igazi
a szívem kellene a valódi
a lelked simogatnám ha valódi amit irántad az érzek
s az igaz, te leszel nekem
nem csak: Csont és bőr ,és belek és ruha, egy igazi bilógiai csoda.
Annál több
a pillanaton túli idő
egy igazi nő , egy igazi szívvel, egy igazi mosolyjal
valódi bánattal, valódi örömmel.
2008.
Értelmes mondatok
Nektek írom ezt, a levelet,
a könnyekből csak ez lehet,
a harcokból sem lett semmi,
a rímekből is elég ennyi.
Értelmes mondatok jönnek sorjában
nem foglalkozom magammal
a kést fordítva fogom,
rátok szegezem, mert ez is tudom,
bár szerintem nem ez az önbizalom.
Hova tűnt el a bizalom,
amit bennetek láttam
hova bújt el a szerelem
amibe nagyon hittem.
Belőlem is minden eltűnt
soha többé nem jön vissza
ez a színház már leáldozóban
az értelmes mondatok egy szóban:
mocskosul elegem van.
2008.
Nem egyedül
Túl sok dolog van a fejedhez vágva,
hiába mondják , hogy nem élsz hiába,
nem mondasz igazat, nem is figyelsz sehova,
úgy igazán félsz a velejéig
de nem jutsz a végétől az elejéig,
könnyeket mosol lent a patakban
szavakat könyvelsz el mélyen magadba,
ki fog szeretni, ki fog gyűlölni
nem tudod mire lehet számolni
a szavak gyűlnek a szádba és a szívekbe
olyan mintha a rossz csak neked kellene fel
a megvetett ágyból,
a rádióból
a televiziócsatornából
a könyvek lapjairól
a könyvtárakból
a koporsók mélyéről
a túlvilágból.
gyújts rá egy cigire , gomolyog a tüdődbe,
ahogy alszanak, mások úgy alszol el te is
bár egy két pirula ebben mindig segít,
és ma reggel nem kell korán kelni
az agyadnak van ideje tanítani újra emlékezni.
dobd félre az emlékeket, ülj be egy egy jó helyre és legyél velem
beszélgessünk pár óra hosszát
lassan megörülök ahogy hallgatlak
de fontos ember vagy
pedig nem gondolnád
két emberrel is atomokat bontottál
jó az egyikkel, rossza másikkal
de ma egyedül vagyok, egész éjjel veled: magammal.
2008.
Nincs semmi baj
Nincs semmi baj,
csak létezni akarok
ha szép ez a világ
„kezet ráznak az emberek
azt kérdezik : Hogy vagy?”
Az erdőben járok, ott a nap fénye megtörik a fákon
és ott nem is olyan szörnyű, érezni, hogy élni
nem olyan egyszerű.
Nincs semmi baj, de a bölcs könyvek itt már elporladnak.
Nagyon szeretnék szeretni.
A városban járok, reklámok, és képek a falakon,
itt makón
ott szegeden
apátfalván a maros partja még mindig gyönyörű
csak már hiányzom belőle.
csak már hiányzunk belőle.
Muszáj előre menni most.
Nincs semmi baj, de azért hiányzol.
2008.
Furcsa
Mondd azt nekem, hogy érted a dolgokat
mondd azt tudod , hova tűntek a szép utak
mondd az t nekem, hogy ismersz engem
mondd azt nekem, hogy levizsgáztam.
Ami elmúlik abból, lehet még valami,
a jövőt se látni ilyen közelről
minden tökéletesség,
minden csúnyaság
mi ez a szentimentalizmus?
mi ez a furcsaság?
de jó, hogy itt maradsz
de jó hogy megérinthetsz
de jó hogy megérinthetlek.
Mondd , hogy értesz , legalább egy picit,
mondd hogy meghallgatsz
mondd hogy beszélgetsz velem
mondd hogy elmondod minden bánatod és minden örömöd,
És én veled maradhatok.
Szomorú hogy egy érzelem se teljesülhet,
ám egy ölelésből szeretet lesz.
későbbre kell majd a gyilkosság
de a kés a szívbe most sokat késik
pedig a sok mondat mind elkábít
és lesz este mivel takarózni, átölelni, belebújni
újra elképzelni mindent, ami fontos a jövőnek.
Csakhogy nem a szavakat akarom ölelni, nem akarok velük takarózni, és végképp nincs kedvem beléjük bújni.
Mondd , hogy értelek
mondd hogy meghallgatlak,
mondd hogy sokat beszélgetek
rólad , veled , érted , neked.
2008.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése