2009. június 14., vasárnap

Briginek küldött versek

Újévi kíváncsi vers

Fölakasztom a kabátom a fogasra.
Hozzád jöttem.

Ez a vers is a vállamon ül és, most mindent tudni szeretne,
ha volna rá annyi ideje
ahhoz ,hogy bennünket keressen a sötét éjszakába
de ránk borul a hajnal
és ott talál bennünket az ágyba.
Befütyül egy kicsit a szél az ablakon,
vagy csak ez a vers nézett be a felkelő nappal
tényleg nem tudom.

Képzelem
az olvasó, aki olvassa a verset,
Lámpafénynél , lába alatt pamutszőnyeg
kutatja rajtam , hogy hova tettem a lényeget,
hát tényleg mi lenne most a lényeg: a híradók, a mínusz fokok,
és ez az újév és vele a jókívánságok?

De hovatovább, nagyon messzire nem látok.

Csak ez a vers bújt be közénk,
tudósítva arról,hogy valaha éltünk,
te és én.
2009.jan

Klasszikus vers

Becsuktam a szememet, mert sohasem repülhetek,
az utak pedig porosak, hova vezetnek nem tudtam,
ma sem tudom igazán,aki keresgél, az rátalál,
a vizekre a forrásokra, az erdőben, az álomra.

Becsuktam a szememet.
Ez a mondat egy klasszikus vers eleme,
kell a kérdés, kell a válasz
ha elbújnék, még megtalálhatsz
fáj a gyomrom, de ver a szívem
egészségben ahogy éltem.

Becsuktam a szememet
de nem láttam még eleget
se többet , se keveset.
A mozgólépcsőn lefele
megy ez a vers messzire.
Ha becsuktam a szememet
szebbek lettek az elemek.
de minek így ez a versemény,
nincs benne semmi esemény
az unalomig tekerhetném:
És most fel a fára. le a földre
gyerekként összegömbölyödve az erdőben,
aztán az otthonunk előtt a fűben.
Ez csak emlék!-mondom magamnak

Átölellek,
kinyitom a szememet
téged látlak és nevetek.

2009.január

Hideg helyett

Nagyon hideg van, befagynak az ablakok.
A gondolatokra gondolok, amiket elmondtam.
Hogyan hatott rád Kedves?
Emiatt tekeregnek ezek a sorok,
mint a kígyók, ha zsákmányt várnak,
úgy ugrom neki ennek a világnak.
Mert lennie kell ennek, meg annak,
beszélgetésnek és szép szavaknak.
Nagyon fontos mindez, úgy érzem.

Mire hazaérek, az jut eszembe, ha várna valaki haza
elmesélném neki mindezt.

Ma is rád gondoltam.
2009. január

Repülő fölöttem

Olyan nehéz itt benn minden,
egy repülő húz el fölöttem,
bárcsak a jövőre látnék rá végre
-legalább egy picit-
a válaszok nem jönnek
a kérdés pedig itt ragadt.
Egy barlangban ülök
fény ritkán van, és ami beszűrődik, elakad.
Neked mi a kedvenc színed?
Nekem a kék és a piros.
Szereted-e a virágot?
szereted-e ha simogatlak, ha hozzád bújok, ha betakarlak
ha elalszol,átölellek
mennyi fény van belül benned!

Látom, hogy néha bennem is látszik, hogy maradt valami
azok után, és ami volt, és amiért történt,
és látom, hogy szaladnak el a barlangból a gonosz törpék
messze el innen.
Pedig annyira szerettek itt, a barlangban, a mocsárban,
mindig legalább fél lábbal a nap előtt.
Most menekülnek.

Olyan könnyű lett itt benn minden
egy repülő húz el fölöttem
gondolok a jövőre , tervezgetek , nézek előre.
És a jó dolgoknak súlya lesz:
erdő, madárfütty , gitár , virág.

És a jó dolgoknak súlya lesz, még akkor is, ha tudom,
hogy merre van ez a barlang
ahol a mocsár a lelkemet akarja.
Keveset találok oda vissza,
szó se róla, és tiszta,
tiszta újra minden
2009 ma innen.

2009. február

Tíz óra negyvenöt perc

Ekkor gurul az utolsó busz szegedről Makó felé.
Ez a doboz,
ami gurul,
el tőled messzire.
Gondolsz-e majd rám?
Csörgeted-e a telefont?

Belegurul ez a doboz a semmibe.
nagyon egyedül vagyok , és gondolok rád.
Megcsörgetem a telefont.

Születésnapodra ajándék: a csók mellé a szeretet.

2009. március

A reggeli kávé

A reggeli kávétól, általában fáj a gyomrom, de ha itt vagy velem már nem is annyira,
s viszek be neked is hogy szétfújja az álmodat a nappal illata.
Gondolkodni nincs kedvem, jó ez így pontosan így.

Fogalmam sincs szerelem-e,
ami tudok, hogy jól érzem magam veled,
a kávéból gőzölög a szeretet.

2009. március

Hazafelé
Csak tele lett a busz, amivel elindultam haza,
mert mindenkinek van otthona.
S nem esik az eső
ma szép az idő
ahogy telik veled, kedves csakis veled.

Naplót írsz most biztos és írsz néhány sort rólam,
és ágyadban a mókus,
az a kis plüss amit neked adtam
és hiába könyveknek, amiket olvastam,
mind haszontalan
neked adtam valamit és nem azért, hogy visszakapjam.

Messze vagy, otthon.
nem felejtem el, ahogy a kezemet fogtad,
és úgy aludtál el.
és úgy aludtam el
dörgött az ég és esett az eső.

Annyi fontosat akartam mondani, de csak átfolyt rajtam a szó
mint a hajó a vízen, mint ereimben a vér , mint ereidben a vér.

Jó volt érezni az illatod,
-ide kéne írni valami hasonlatot,-
ahogy aludtál velem, és ahogy hozzám bújtál
ahogy simogattál, ahogy simogattalak
nem is kell keresni ide hasonlatot,se valami képet
Többet mondanak ezek a betűk és belőlük a mondatok.

2009.április

Beszélgetni

Csak azt ne hidd, hogy csak én vagyok
s csak mondom és szövöm a mondatot
mint a pára , ahogy az ablakra száll
ahogy fekszik a könny a kispárnán
ahogy nyugszik a holdfény az asztalon
sétál a gondolat ,de jól tudom
te nem vagy olyan, mint én.

Mégse hidd kérlek, hogy csak én vagyok
nem azért beszélek és bonyolítok
csak azért hogy megérts
csak azért hogy elérj
fontosnak tűnt, már akkor is
ebben nem változott mára semmi
nem önző vagyok , nem azért teszem
hogyan magyarázzam el , hogy jókedved legyen
hogy higgy magadban , és bennem is
de főleg magadban és álljon itt
egy csokor mondat vagy akármi
Csak szeretnélek átölelni.

Sétál a terv is, láttam már ilyet
de a logika buta és suta ide
se ereje , se hangja
puszta észérv , és nem hiszek neki
akkor se , ha futna , ha ütne , ha nekem szaladna.
Hiába , sok mindent érzek
és egy párkapcsolatban nem a terv a lényeg
se a logika
se a taktika
ezeket marja szét az idő vasfoga
és végül már bánod, hogy szoba elegyedtél velük.

Hogy magyarázzam el, hogy jókedved legyen
és higgy magadban , és bennem is
főleg magadban
és álljon itt
egy csomó mondat vagy akármi
Csak át szeretnélek téged ölelni.

2009.április 28.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése